Ha van párkapcsolatunk az a baj, ha nincs akkor pedig az. Magányosak vagyunk, ha egyedül vagyunk és magányosak vagyunk, akkor is, ha a „párunkkal” élünk együtt. Ez utóbbi a társas magány.
A mai kapcsolatok zöme nem kapcsolat, hanem támaszkodás. Támaszkodnak egymásra, és őszinte beszéd helyett teremtett betegségeikkel (gerincsérv, reflux, túlsúly, impotencia, petefészek- gyulladás, ciszta…) kommunikálnak egymással, amíg valamelyik fél ki nem dől.
Gyávaságból élnek oly sokan manapság az emberek egyedül és olyan kapcsolatokban, melyekben valójában szenvednek.
A megoldás egy fájdalmakkal járó folyamat.
A párkapcsolathoz fel kell nőni, mert ahogy Csernus Dr. fogalmaz a párkapcsolat csak a felnőtteknek jár. A felnőtté válás fájdalmai jóval kisebbek, mint halálunkkor azzal szembesülni, hogy: „Elrontottam, kudarcot vallottam, nem tettem meg mindent, amit meg lehetett tenni.”
Pótléknak kell az embereknek a másik nem, hogy pótolja a hiányosságait, ezért nem működőképesek a kapcsolatok hosszú távon. Amennyiben az ember hiányosságaival és erősségeivel együtt megelégedéssel él boldogan.
Ha nő nőként, ha férfi férfiként él, nem lesz szüksége támaszra, ezért képes lesz a Párkapcsolatban őszintén, maszkok és páncél nélkül önbizalommal létezni.
A kineziológia segít megválni a páncéltól és gyengéden eljuttat önmagadhoz, hogy felismerd értékeidet.
Sztrapek Mónika
Természetgyógyász kineziológus, bach-virág terapeuta, shiatsu gyógyász, jóga tanárnő
+36 (20) 283 8698
monika@kinezjoga.hu
www.kinezjoga.hu
